Aggteleki Nemzeti Park
Magyarország területén jelenleg 10 nemzeti park van nyilvántartva, ezek egyike az Aggteleki Nemzeti Park, amelyet 1985 január elsején alapítottak. Alapításának dátumát tekintve az ország negyedik nemzeti parkja lett.
A nemzeti park Magyarország egyik legértékesebb természeti büszkesége. Az Aggteleki Nemzeti Park olyan természetvédelmi terület, amelyet ökológiai egységessége és különlegessége méltóvá tesz arra, hogy a jelen
és a jövő generációja számára megőrizve megmaradjon. 
Az Aggteleki Nemzeti Park védett bármiféle ipari vagy mezőgazdasági hasznosítástól. A park területén lehetőség nyílik tudományos, oktatási és egyben, de nem utolsó sorban szabadidős tevékenységre, turizmusra. Az itt eltöltött hosszú, kellemes családi túra közben gyönyörű természeti csodákat valamint egyedi állatvilágot ismerhetünk meg. Az Aggteleki Nemzeti Park területe 201,70 km2. A park székhelye eleinte a Baradla-barlang fogadótermében található Turistaszálló épületében volt, majd Jósvafőre került át. Később a nemzeti park I. fokozatú természetvédelmi hatósági jogkört kapott. Ez volt az első nemzeti park az országban, amely a védett területté nyilvánítását elsősorban annak köszönhette, hogy
geológiai értékei és a vidék karsztjelenségei szinte egyedülállóak.
Híres cseppkőbarlangjai, gazdag védett állat és növényvilága rengeteg kíváncsiskodó és gyönyörködni vágyó turistát vonz a parkba minden évben.
Az Aggteleki Nemzeti Park az Északi-Középhegység Aggteleki-karszt területén helyezkedik el, a Sajó valamint a Hernád folyó között. Az Aggteleki-karsztnak ez a része Magyarországon a Gömör-Tornai Karszt elnevezést kapta. Ez a vidék alacsonyhegységi, inkább dombsági terület, csupán néhány pontja éri el a középhegységre jellemző magasságot. Az Aggteleki Nemzeti Park központi területe az Aggteleki-hegység valamint a Putnoki-dombság. Északkeleten az Alsó-hegy, délkeleten a Szalonnai-hegyvidék vonulata határolja. Ide tartozik a Bódva-folyó völgyében húzódó Rudabányai-hegység vidéke is. A környék földtani fejlődésének történetét kb.250 millió évre visszamenőleg nyomon követhetjük. Ugyanis a régóta létező szárazföld abban az időben a Vardar-óceán felnyílásának következményeként akkor indult süllyedésnek. A száraz meleg éghajlat hatására a lagúnák bepárlódó vizéből sók, legfőképpen gipsz vált ki. A nedvesebb időszakokban viszont a szárazföldből bemosódott agyag rakódott le nagy mennyiségben. Eleinte a törmelékes-üledékes kőzetek rakódtak le, mint a homokkő vagy az agyagpala. A későbbiek folyamán, ahogyan a tenger egyre mélyült, mindig több mésztartalmú anyag, márga
és mészkő vált ki. A karsztjelenségek akkor fejlődtek ki, amikor a mészkő a felszínre került és az azt borító felső üledékek lepusztultak. A kiemelkedett mésztömbökben nagyon változatos felszíni és felszín alatti karsztformák alakultak ki. A karsztvidék egész területén a mészköves talajon, nagyrészt kis felületű és sekély állóvizek alakultak ki. Az egyik legismerteb állóvíz ezek közül az Aggteleki-tó. Az Aggteleki Nemzeti Park területén 90 kisebb-nagyobb karsztforrás fakad. A park legnagyobb hozamú vízlefolyása a Jósvafő közelében eredő Jósva-patak.
A Jósva-patakot a legnagyobb karsztforrások, a Jósva, a Kis és nagy Tahonya, illetve a Kajta -forrás vize táplálja. Több kisebb ér és csermely mellett a Ménes-patak is a Jósva-patakba folyik. 2001-ben az Aggteleki Nemzeti Park területét kibővítették az Esztramos-hegy egészének védetté nyilvánításával.
Az Aggteleki Nemzeti Park leggyönyörűbb turisztikai látványossága az Aggteleki-cseppkőbarlang.
Ennek egy része Magyarországon, további része pedig Szlovákia területén húzódik. Az UNESCO Világörökség Bizottsága az Aggteleki-karszt és a Szlovák karszt barlangjait, az 1995 decemberében tartott berlini ülésén a Világörökség részévé nyilvánította. A Világörökség Egyezmény állásfoglalása alapján erre a címre csakis és kizárólagosan a legkiemelkedőbb természeti értékek pályázhatnak, amelyek sértetlenségének megőrzése biztosítható. Az Aggteleki Nemzeti Park felszín alatti világának rendkívüli gazdagságban pompázó kincsei méltán nyerték el a Világörökség címet.
Az Aggteleki Nemzeti Park növény és állatvilága
A park növény és állatvilága, viszonylag kis területen él, 
de rendkívülien fajgazdag és sok színű. A változatos térszín, a karsztfennsíkok, a déli lankák, lejtők, a vidék barlangjai, a mély szurdok, völgyek, mind-mind másfajta életteret, életkörülményt teremtenek a különféle igényű élőlényeknek. A nemzeti park erdőrezervátumának leggyakoribb fafajtái a gyertyán és a tölgy. A mélyebb szurdokban honos a bükk a fennsíkokon pedig hárs és kőris sziklai sztyeppe erdők nőnek. A kissé melegebb délebbi területeket molyhos tölgyes bokorerdők díszítik. A lágyszárú növényzet a fokozottan védett tornai vértő fellelhetőségével képviseli magát, amely a nemzeti park egyik kincse. Ritkábban, de előfordul az ugyancsak fokozottan védett osztrák sárkányfű is. Rajta kívül a park területén megtalálható a korai fehér szegfű és a kakasmandikó. A patakok völgyében mocsárrétek, magaskórósok és égerligetek nőnek. A növényzet sokféleségéből következik a park területén élő állatfajok változatossága is. Az Aggteleki Nemzeti Park területén 413 védett és fokozottan védett állatfaj él. Az erdők nagyvadállományát az őzek, gímszarvasok és vaddisznók előfordulása jellemzi. Az utóbbi időkben néhány nagyragadozó, mint a farkas és a hiúz is visszatelepedett a park területére. A kisemlősök családjából említésre méltó az ürgeállomány, amely természetes táplálékul szolgál az egerészőölyv és a ritka parlagi sasok számára.
Az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben él és költ az egyetlen Magyarországon fészkelő fajdféle, a császár-madár. Élnek itt még búbos cinegék, süvöltők valamint sárgafejű királykákák. A vizek mentén nagy példányszámban jégmadarakat és elvétve vízirigót is láthatunk. A park sokféle hüllőfajnak és változatos rovarvilágnak is otthont ad. Területén található Magyarország egyetlen állami tulajdonban lévő, több mint 120 lovat számláló “huculménese”.
» Foflaljon olcsó szállást az Aggteleki Nemzeti Park közelében
A nemzeti park vidéke nem csak természeti, hanem kulturális valamint történelmi érdekességekben is bővelkedik. Az Aggteleki Nemzeti Park évente megrendezésre kerülő előadásokkal és túraprogramokkal is várja a látogatóit a természetvédelem jeles napjain, így például a víz világnapján, a föld napján vagy a madarak illetve fák napján.
Az Aggteleki Nemzeti Park védnöksége alatt Jósvafőn rendszeresen rendeznek természetismereti tábort, kézműves tábort, ahol az érdeklődők rácsodálkozhatnak a természet szépségére, kincseire.
Néhány csodás kép megtekintése az Aggteleki Nemzeti Parkról » Itt (Google+)